szembetalálkoztam a tévémacival. fogat mosott, valahogy úgy ahogy te is, miután becsuktad az ajtót mögöttem. az ő szomorú szemeiben legalább bújkál a mosolygás - amit te már rég elfelejtettél. de mióta eljöttem minden éjjel fogkefével alszom - érzem a borostáid az arcomon. és…

Régen kinyúlt a pólód, amiben alszom- igaz, már alapból - nagy volt rám,s most már alaktalan is.Megfakult a felirat, ami valami üdítőreklámlehetett, de nem tudom biztosan- sosem értettem franciául - és amióta téged már nem kérdezhetlek,jobbára csak a kiejtését gyakorlom.Ki…

évek óta csak a hazugság van meg, hogy tudsz valamit, amit mindig is szerettél volna, és már te is elhinnéd, de csak a rajzolt virágok állandóak.

MEGvan a szépversek. meg van egy újversis. csak még most nemlesz. mert nincsidő. nincsidő. nincsidő

nem hiszem, hogy következmény nélkül fel lehet adni.ezt nem 

 "Úgy szeretnék írni is, mintha tulajdonképpen hallgatnék."/Pilinszky/ nemtudom. semmi sincs. odaért a ha majd nem emlékszem, a valódi címzetthez. igen.